A terhesgondozás célja, hogy a várandós és magzata a terhesség teljes ideje alatt megkapja a maximális odafigyelést, és ezzel minden körülmény a legbiztonságosabb legyen.
A várndós nők többsége egészséges, ennek ellenére indokolt a terhesség rendszeres ellenőrzése és követése, hogy bármely anyai vagy magzati szövődmény idejében felismerésre kerüljön. Ugyanakkor ahhoz, hogy a várandós maximálisan biztonságban érezhesse magát, nem elegendő a megfelelő szakmai háttér. Fontos, hogy a gondozás minden esetben személyreszabott legyen, hogy nyugodtan fordulhasson az orvosához, hogy feltehesse a kérdéseit, hogy az azokra érkező válaszok érthetőek legyenek. Nagyon lényeges tehát hogy kialakuljon az az alapvető bizalmi viszony, amely lehetővé teszi hogy a várandósság megannyi örömteli pillanata minél kevesebb ismeretlentől való félelemmel vegyüljön. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy az orvos partner legyen a szülés megtervezésében is. A terhegsondozás során mindez lehetővé válik.
Hazánkban a hatályos jogszabályok szerint a gonodzást a nőgyógyász, a családorvos és a védőnő együtt végzi. A várandósság elején a szülész nőgyógyász kockázatbecslő felmérés alapján a várandósságot alacsony vagy magas kockázatúnak minősít. Amennyiben a várandósság alacsony rizikójú, úgy az új szabályozás szerint szülésznő is gondozhatja a terhességet.
A terhesgonodzás menete:
5-6. hét:
Amennyiben terhességi gyanújelek vannak (vérzéskimaradás, émelygés, hányiger, mellfeszülés, pozitiv terhességi teszt) célszerű felkeresni a nőgyógyászati rendelőt. Mivel a terhességi teszt jóval előbb képes kimutatni a várandósságot, mint az ultrahang felbontóképessége, ezért érdemes a vizsgálatot úgy időzíteni, hogy az elmaradt menstruációt követő egy-két héten belül történjen. Az első terhesgondozási alkalom során végezzük el az úgynevezett “nulladik” ultrahang vizsgálatot vagy másnéven koraterhességi ultrahangvizsgálatot (általában hüvelyi ultrahang vizsgálatra kell készülni). A vizsgálat legnagyobb jelentősége, hogy elkülöníthető, méhen belül vagy esetleg kívül látjuk-e a terhességre utaló petezsákot, ill. ennek során a petezsák, ill. az embrió méretéből kiindulva meghatározzuk a terhesség korát. Az ultrahangvizsgálat által meghatározott terhességi kor nem minden esetben esik egybe a menstruácio alapján számítottal. Emiatt nem érdemes aggódni. Gyakran előfordul még pontos ciklus esetén is, hogy a teherbeesés nem a ciklus közepén történik, ebből adódan pedig később jelenhet meg az ultrahang vizsgálatok során a terhesség. A hatodik héttől láthatjuk a szívműködést. Amennyiben már látható életjelenség a vizsgálat során, a várandóst a lakhely szerint illetékes védőnőhöz irányítjuk, aki gondozásba veszi, kiállítja a terhesgondozási könyvet. Az első trimeszteri laborvizsgálatokra kiadjuk a beutalót (teljes vérkép, vizelet, máj-vesefunkcio, éhgyomri vércukor-, koleszterin-, trigliceridszint, HbSAg /hepatitis B szűrés/, VDRL /syphilis szűrés/, vasanyagcsere vizsgálata, vércsoport-ellenanyagszűrés,TORCH). A gonodzásban szintén résztvevő családorvos felkeresése is ekkor történik. Ő elvégez egy általános (belgyógyászati) vizsgálatot, ill. általában szintén az ő segítségével végezzük a terhesség elején szintén kötelező EKG vizsgálatot. Fogászati szűrés javasolt góckutatás céljából. Amennyiben a várandós kórelőzményének felvétele során bármely krónikus betegség szerepel, speciális szakorvosi vizsgálat is szükségessé válhat a várandósság elején. Az alábbiakban a gondozás leglényegesebb állomásai következnek:
9-10. hét
A 9-10. hét során végett ultrahangvizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása (az embrió normális mérete ekkor 2,3-4 cm), és a szívműködés mellett azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
12-14. hét
Első genetikai ultrahangvizsgálat
Az első trimeszteri genetikai ultrahang vizsgálat során a magzati méretek meghatározása mellett egyrészt a fejlődési rendellenességek korai felismerésére, másrészt a kromoszóma-rendellenességekre utaló eltérésekre kiszűrése a cél. A Down-kór leghatékonyabban a nyakiredő mérésével és az orrcsont meglétének a vizsgálatával szűrhető. Jelenleg a gondozás során elvégzendő kötelező genetikai szűrőizsgálatok közé a 12. heti és a 18. heti genetikai ultrahang vizsgálat tartozik, mely betöltött 37. anyai életév esetén genetikai tancsadással, kromoszóma vizsgálat elvégzésének felajánlásával (ami már beavatkozással járó, magzatvíz vagy lepény mintavételt jelent) egészül ki (ezek mind OEP finanszírozott vizsgálatok). Ajánlott szűrővizsgálat az ún. kombinált teszt, amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma-rendellenességeket szűrő teszt: ez a vizsgálat egy részletes ultrahangvizsgálatból, illetve az anyai vér vizsgálatából áll. A korszerű szűrővizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy segítségükkel megtaláljuk azokat a várandósokat, akiknél érdemes és azokat, akiknél nagy valószínűséggel nem érdemes magzati kromoszóma vizsgálatot (magzatvíz v. lepényszövet vizsgálatot) végezni, így egy esetleges beavatkozás kockázatát vállalni.
18-20.hét
A második genetikai ultrahangos rendellenesség-szűrő vizsgálat
A tizennyolcadik és a huszadik hét között kerül sor a második genetikai ultrahangvizsgálatra, melynek során az ultrahangos orvos megnézi a babát a koponyájától a lábujjáig, és a magzat fejlődési ütemének, arányainak meghatározása céljából megméri a koponyaátmérőt (BPD) és -körfogatot (HC), a hasfal-körfogatot (AC) és a combcsont hosszát (FL). Ez egy nagyon részletes ultrahangvizsgálat, mely során megtörténik a magzat összes belső szervének alaposan vizsgálata. Ekkor már biztosan látszik a magzat neme is.
24. hét
A II. trimeszteri laborvizsgálatok során teljes vérkép, vizelet, máj-vesefunkcio, koleszterin-, trigliceridszint, vasanyagcsere vizsgálata, vércsoport-ellenanyagszűrés történik. Ekkor végezzük az ún. cukorterheléses vizsgálatot (rövidítve OGTT = orális glükóztolerancia teszt). Ilyenkor a vizsgálati nap reggelén éhgyomri vérvételt követően két-három deciliternyi, 75 gramm cukrot tartalmazó vizes oldatot kell meginni, ezt követően 2 óra mulva történik ismételt vérvétel. Ebben a két órában mást enni nem lehet és az is nagyon fontos, hogy nagyobb fizikai aktivitás ne történjen a 2 óra várakozás alatt, Előző este érdemes 8 óra körül megvacsorázni, a nap folyamán nem túl sok szénhidrátot tartalmú ételt enni. A tömény cukoroldatot könnyebb meginni, ha egy egész citrom levét hozzá csavarják, így elviswlhetőbb az édes íz. Azoknál, akik már terhesség előtt cukorbetegek, akiknek családjában gyakori a cukorbetegség, akik nagyon elhízottak vagy az első laborokban emelkedettebb cukorértéket kapnak, ezt a vizsgálatot már korábban el szoktuk végezni, ilyenkor a vizsgálatot általában ismételni is szükséges.
28-32. hét
A harmincadik hét körül kerül elvégzésre a következő ultrahangvizsgálat, amelynek során ellenőrizzük a magzat növekedésének ütemét, a lepény működését és a magzatvíz mennyiségét. Egyaránt veszélyállapotot jelezhet, ha a magzat mérete kisebb vagy nagyobb az átlagosnál: az utóbbi például a nem megfelelően beállított cukorbetegség esetén fordulhat elő.
36-40. hét
37. héttől hetente CTG-vizsgálat javasolt: ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájás-tevékenységét, összességében a méhlepény működését. A CTG-vizsgálat (kardiotokográfia) során egyidejűleg rögzítjük a magzat pulzusszámát, a méh összehúzódását és a magzat mozgását. Megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot. Hüvelyváladék-tenyésztést veszünk le Streptococcus-B (GBS) baktérium fertőzés kizárása érdekében, mely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza. A 35-36. héten végezzük el a III. trimeszteri laborvizsgálatot, mely során teljes vérkép, vizelet, máj-vesefunkcio, koleszterin-, trigliceridszint, vasanyagcsere vizsgálata, vércsoport-ellenanyagszűrés történik.
40. hét
A 40. hét után a CTG-vizsgálatok és ultrahangos áramlásmérések másnaponta kell, hogy kövessék egymást. 41. hét után klnikai megítélés szerint kórházi felvétel, szülésindítás javasolt!
A fenti összefoglaló a gondozás legfőbb pontjai ismerteti, melyeket minden várandósnál elvégzünk. Ezen túl a gondozási alkalmak sűrűségét, az elvégzendő vizsgálatok sorát, esetleges kiegészítő vizsgálatokat a várandós nő panaszai, a labor- és ultrahangleletek, veszélyeztetett terhesség ténye határozzák meg.